Sikeresen lezajlott a CleanAIR projekt nyitókonferenciája 2025.10.03-án a Békéscsaba Bormúzeumban!
Köszönjük a résztvevőknek és előadóinknak a hasznos gondolatokat a levegőminőségi szenzorhálózatról, a „Sétáló Erdő” megoldásról és az AI-alapú városi klímaelőrejelzésekről.
Partnereinkkel – Békéscsaba és Nagyvárad önkormányzata, a Szegedi Tudományegyetem és a Nagyváradi Egyetem – közösen dolgozunk a tisztább levegőért és zöldebb városokért.
2025. október 3-án Békéscsabán, a CsabaParkban rendezik meg a CleanAir projekt nyitórendezvényét. A programra a tiszta levegő és a fenntartható megoldások iránt érdeklődő szakembereket, partnereket és érdeklődőket várják.
Az esemény délelőtt 10 órakor kezdődik, és izgalmas programot kínál mindazoknak, akik szeretnének bepillantást nyerni a projekt céljaiba és a részt vevő partnerek munkájába.
A délelőtt a holland BOSK projekt bemutatójával indul.
Ezt követően magyar és román partnereink rövid prezentációkban mutatkoznak be és adnak képet arról, ki milyen szakmai háttérrel és tapasztalattal járul hozzá a projekthez.
Ezek után a Szegedi Tudományegyetem három kutatója, Dr. Gál Tamás Mátyás, Dr. Poór Péter és Dr. Ferenc Rudolf tart előadást, végül pedig a Nagyváradi Egyetem előadói zárják a konferenciát.
Egy friss amerikai kutatás ismét rávilágít arra, hogy a légszennyezés milyen súlyos egészségügyi következményekkel járhat. A Utah Egyetem idegsebészeinek tanulmánya szerint a magas PM2.5 szennyezőanyag-szintnek való kitettség 3-6 hónappal később jelentősen növeli az agyvérzés kockázatát.
A PM2.5 a 2,5 mikrométernél kisebb levegőben lebegő részecskéket jelenti - ezek olyan aprók, hogy egy emberi hajszál vastagságának 1/30-ad részét teszik ki. Méretük miatt képesek bejutni a tüdő legmélyebb részeibe, sőt a véráramba is, így az egész szervezetet károsíthatják.
Dr. Robert Rennert idegszebész és csapata a Wasatch Front régióban dolgozott - ez Utah állam északi részén található nagyvárosi térség, amelyet hegyek vesznek körül és amely különösen rossz hírnevet szerzett a légszennyező anyagok koncentrálódása miatt. Ez a földrajzi elhelyezkedés hasonló problémákat okoz, mint amit mi is tapasztalunk Békéscsabán, szélcsendes, párás időjárás idején, amikor a szennyező anyagok nem tudnak távozni.
A kutatók 70 beteget vizsgáltak, akiket aneurizmás subarachnoidalis vérzés (egy súlyos agyvérzés típus) miatt kezeltek. Az elemzés során öt évre visszamenőleg követték nyomon ezeknek a betegeknek a környezeti kitettségét.
A tanulmány több káros légszennyező hatását elemezte:
Ezek a szennyező anyagok különösen veszélyesek, mert olyan kicsik, hogy a tüdőn keresztül a véráramba jutva az egész szervezetet károsítják.
Dr. Rennert magyarázata szerint: "Azt találtuk, hogy ezek a betegek magasabb arányban szenvedtek aneurizma-repedést három-hat hónappal a légszennyezési csúcsok után."
A kutatók figyelembe vették az évszakváltást, a hőmérséklet-változásokat és a légnyomás ingadozásait is, hogy kizárják ezek hatását. Ennek ellenére statisztikailag szignifikáns összefüggést találtak a PM2.5 részecskék legmagasabb szintje és a hónapokkal később bekövetkező agyvérzések között.
A kutatók szerint a hosszú távú légszennyezés-kitettség több mechanizmuson keresztül növeli az agyvérzés kockázatát:
Helyi légszennyezési problémák
Békéscsaba és környéke hasonló kihívásokkal néz szembe, mint a tanulmányban szereplő utah-i régió:
Téli fűtési szezon:
Közlekedési szennyezés:
A tanulmány szerint a légszennyezés világszerte évente körülbelül 8 millió halálesetet okoz. Még aggasztóbb, hogy szinte nincs olyan hely a Földön, ahol a levegő mentes lenne ezektől a káros anyagoktól.
A kutatás rámutat, hogy a légszennyezés más egészségügyi kockázatokat is súlyosbít:
Dr. Rennert javaslatai alapján:
Közösségi szinten:
Egyéni szinten Békéscsabán:
A kutatók elismerik tanulmányuk korlátait. Dr. Rennert szerint: "További kutatások szükségesek arról, hogy a PM2.5 kitettség hogyan befolyásolja a helyi gyulladásos vagy sejtszintű változásokat."
Bár a tanulmány nem bizonyítja a közvetlen ok-okozati összefüggést, az eredmények statisztikailag szignifikánsak és biológiailag hihetőek.
Az Egyesült Államok és Európa országai már jelentős eredményeket értek el a légszennyezés csökkentésében. Az USA-ban 1990 és 2020 között a szén-monoxid koncentrációja 73%-kal, a kén-dioxid 91%-kal, a nitrogén-dioxid 61%-kal csökkent. Az 1990-es Clean Air Act (a névegyezőség nem véletlen! 😉) módosításai során bevezetett kvóta-kereskedelem rendszer olyan sikeres volt, hogy 2010-re a kén-dioxid kibocsátást 80%-kal csökkentették.
Ez bizonyítja, hogy megfelelő politikai akarat és közösségi összefogás mellett jelentős javulás érhető el.
Dr. Rennert üzenete
"Reméljük, hogy kutatásunk segít felhívni a figyelmet a légszennyezés közegészségügyi kockázataira és változásokat ösztönöz. A tömegközlekedés használatának ösztönzése, szigorúbb napi szennyezési kvóta-szabályozások alkalmazása és a környezeti tanulmányok kutatási finanszírozásának bővítése mind segít csökkenteni a kitettségünket és hosszú távú előnyökkel jár a közösség egészségére nézve."
Ez a tanulmány egy újabb figyelmeztető jel: a légszennyezés hatásai sokkal súlyosabbak és hosszabb távúak, mint azt korábban gondoltuk. Az agyvérzés kockázatának növelése hónapokkal a kitettség után azt mutatja, hogy minden egyes szennyezett nap számít.
CleanAir Békéscsaba kezdeményezésünk pontosan azért jött létre, hogy közösen kezeljük ezeket a kihívásokat. A utah-i kutatás eredményei megerősítik: nem várhatunk tovább.